A vezérlő mechanizmus, a vezérlőszelep tulajdonképpen egy fojtóelem, amelynek helyi ellenállása változtatható. A szelepszár felső része a működtetővel, az alsó része pedig a szelepmaggal van összekötve. Mivel a szelepmag elmozdul a szeleptestben, megváltozik a szelepmag és a szelepülék közötti áramlási terület, azaz megváltozik a szelep ellenállási együtthatója, és ennek megfelelően módosul a szabályozott közeg áramlási sebessége, így a a folyamatparaméterek szabályozási céljának elérése érdekében. A vezérlőszelep a szeleptestből, a szelepülékből, a szelepmagból, a szelepszárból, a felső és alsó szelepfedélből stb. áll. A vezérlőszelep közvetlen kapcsolatban áll a szabályozott közeggel. A különféle alkalmazási követelmények teljesítése érdekében a szelepmag és a szeleptest szerkezete és anyaga eltérő.
A vezérlőszelep orsójának két típusa van: egyenes löketű orsó és szöglöketű orsó. Az elterjedt egyenes löketű szelepmagok a következők: lapos típusú szelepmag, amely gyors nyitási jellemzőkkel rendelkezik, és kétállású vezérlésre használható; dugattyús szelepmag, amely fejjel lefelé szerelhető a pozitív és negatív beállítás eléréséhez; ablak típusú szelepmag, összefolyó típusú és sönt típusú, háromutas szelephez alkalmas; többlépcsős szelepmag, több szelepmag sorba van kapcsolva, hogy lépésről lépésre csökkentse a nyomást. A szöglöketű szelepmag a szelepmag forgó mozgása révén megváltoztatja az áramlási szakaszt közte és a szelepülék között. A közös szöglöketű szelepmagok az excentrikus forgószelepmag, a pillangószelep-mag és a gömbszelepmag.
